A hüvelyes termésű növények általában magas fehérjetartalmúak. Kiváló tápértékű, az állati takarmányozásban, és a humán táplálkozásban is kiemelkedő jelentőségük van. A bennük található fehérjék táplálóértéke az esszenciális aminosav tartalommal és a különböző aminosavak egymáshoz viszonyított arányával függ össze. A táplálóérték tekintetében a szója aminosav összetétele a legoptimálisabb. A vetésszerkezetben kiemelkedő helyet foglalnak el, ugyanis előveteményként jó hatást gyakorolnak a talajra (Rhizobium nitrogéngyűjtő baktériumok, erős mélyre hatoló gyökérzet, talajtakarási lehetőség).

Forrás: www.mindmegette.hu

A hüvelyesek közé soroljuk a bab-, a borsó-, a lencseféléket, valamint a szóját.

1.A babfélék közé tartozik például a szárazbab, a sárga-, a vörös-, a vesebab és a zöldbab.

2.A lencsefélék közé soroljuk például a sárga-, a vörös-, illetve a feketelencsét

3. A borsófélék csoportjába tartozik a sárga-, a csicseri-, a feles- és a zöldborsó

Fő növényi fehérjeforrásunknak számítanak, így vegetáriánusok esetében rendszeres fogyasztásuk kiemelten fontos. A hüvelyesek és a szója fogyasztása a legtöbb embernél felfúvódást és haspuffadást okozhat „emészthetetlen szénhidrátjai” révén. Akiknél nagyon kellemetlen tüneteket vált ki, a hüvelyesek pürésítése és szűrőn való átpréselése megoldást jelenthet.

 

Irodalom:

• Varga Zsuzsa, Horváthné Mosolyi Magda: Élelmiszerismeret és –technológia II. Második kiadás. Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Budapest, 2004.
• Növénytermesztési tananyag, Debreceni Egyetem, HEFOP 3.3.1