A 2016-os év a hüvelyes növényekről szól. A hüvelyes növények a rendszertanban egy nagy kategóriát képeznek több alcsoporttal. Rendszertanilag így határozható meg ez a nagy kategória:
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)
Családok
Pacsirtafűfélék (Polygalaceae)
Surianaceae
Quillajaceae
Pillangósvirágúak (Fabaceae v. Leguminosae)
A FAO idei fókuszába a pillangósvirágúak családja került. Ebbe a csoportba számos növény beletartozik, ám most csak egy szűkebb csoportjuk kap nagyobb hangsúlyt.
Az 1. ábra alapján három kategóriát lehet képezni a pillangósvirágúakból:
- magasabb olajtartalmú hüvelyesek (pl. szója, földimogyoró)
- frissen, zöld állapotban fogyasztott hüvelyesek (pl. zöldbab, zöldborsó)
- olyan hüvelyesek, ahol a magot teljesen megérve, száraz formában hasznosítjuk (pl. szárazbab, száraz borsó, csicseriborsó, lencse)
1.ábra
Forrás: www.pulsecanada.com
A FAO a 2016-os évben az említett három csoportból a 3. csoportra fekteti a hangsúlyt és szeretné, hogy ha az ebbe tartozó növényeket ismernénk meg jobban mind egészségügyi, élelmezési és gasztronómiai szempontból egyaránt. A következő két táblázatban (2-es és 3-as ábra) ismertetjük a FAO által kiemelt hüvelyes terményeket latin, angol és magyar nevükkel együtt.
2. ábra
3.ábra
Irodalom:
- Priszter Szaniszló: Növényneveink – A magyar és a tudományos növénynevek szótára
- PULSES AND DERIVED PRODUCTS – FAO
- Podani János: A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana
