A FAO készített egy könyvet, mely áttekintést ad a hüvelyesekről, ismerteti jelentőségüket. Továbbá számos hüvelyesekből készíthető étel receptjét is tartalmazza. A kötet angol nyelven került kiadásra, és a képre kattintva hozzáférhető.

 

A 2016-os év a hüvelyes növényekről szól. A hüvelyes növények a rendszertanban egy nagy kategóriát képeznek több alcsoporttal. Rendszertanilag így határozható meg ez a nagy kategória:

Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae Csoport: Eurosids I
Rend: Hüvelyesek (Fabales)

Családok
Pacsirtafűfélék (Polygalaceae)
Surianaceae
Quillajaceae
Pillangósvirágúak (Fabaceae v. Leguminosae)

A FAO idei fókuszába a pillangósvirágúak családja került. Ebbe a csoportba számos növény beletartozik, ám most csak egy szűkebb csoportjuk kap nagyobb hangsúlyt.

Az 1. ábra alapján három kategóriát lehet képezni a pillangósvirágúakból:

1. magasabb olajtartalmú hüvelyesek (pl. szója, földimogyoró)
2. frissen, zöld állapotban fogyasztott hüvelyesek (pl. zöldbab, zöldborsó)
3. olyan hüvelyesek, ahol a magot teljesen megérve, száraz formában hasznosítjuk (pl. szárazbab, száraz borsó, csicseriborsó, lencse)

1.ábra
Forrás: www.pulsecanada.com

A FAO a 2016-os évben az említett három csoportból a 3. csoportra fekteti a hangsúlyt és szeretné, hogy ha az ebbe tartozó növényeket ismernénk meg jobban mind egészségügyi, élelmezési és gasztronómiai szempontból egyaránt. A következő két táblázatban (2-es és 3-as ábra) ismertetjük a FAO által kiemelt hüvelyes terményeket latin, angol és magyar nevükkel együtt.

2. ábra

3.ábra

Irodalom:

• Priszter Szaniszló: Növényneveink – A magyar és a tudományos növénynevek szótára
• PULSES AND DERIVED PRODUCTS – FAO 
• Podani János: A szárazföldi növények evolúciója és rendszertana

A hüvelyes termésű növények általában magas fehérjetartalmúak. Kiváló tápértékű, az állati takarmányozásban, és a humán táplálkozásban is kiemelkedő jelentőségük van. A bennük található fehérjék táplálóértéke az esszenciális aminosav tartalommal és a különböző aminosavak egymáshoz viszonyított arányával függ össze. A táplálóérték tekintetében a szója aminosav összetétele a legoptimálisabb. A vetésszerkezetben kiemelkedő helyet foglalnak el, ugyanis előveteményként jó hatást gyakorolnak a talajra (Rhizobium nitrogéngyűjtő baktériumok, erős mélyre hatoló gyökérzet, talajtakarási lehetőség).

Forrás: www.mindmegette.hu

A hüvelyesek közé soroljuk a bab-, a borsó-, a lencseféléket, valamint a szóját.

1.A babfélék közé tartozik például a szárazbab, a sárga-, a vörös-, a vesebab és a zöldbab.

2.A lencsefélék közé soroljuk például a sárga-, a vörös-, illetve a feketelencsét

3. A borsófélék csoportjába tartozik a sárga-, a csicseri-, a feles- és a zöldborsó

Fő növényi fehérjeforrásunknak számítanak, így vegetáriánusok esetében rendszeres fogyasztásuk kiemelten fontos. A hüvelyesek és a szója fogyasztása a legtöbb embernél felfúvódást és haspuffadást okozhat „emészthetetlen szénhidrátjai” révén. Akiknél nagyon kellemetlen tüneteket vált ki, a hüvelyesek pürésítése és szűrőn való átpréselése megoldást jelenthet.

 

Irodalom:

• Varga Zsuzsa, Horváthné Mosolyi Magda: Élelmiszerismeret és –technológia II. Második kiadás. Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar, Budapest, 2004.
• Növénytermesztési tananyag, Debreceni Egyetem, HEFOP 3.3.1